Hazánkban a vastagbélrák a tüdőrák után a második leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganatos megbetegedés, amely azonban szűréssel időben felismerhető, és eredményesen kezelhető.
Fiatal korban ritkább
A vastagbél nyálkahártyájából kiinduló rosszindulatú daganatot nevezzük vastagbélráknak. Lassan fejlődik ki, s a modern, célzott terápiáknak köszönhetően korai stádiumában nagy arányban gyógyítható. Az Európai Unión belül Magyarországon a legmagasabb a vastag- és végbéldaganatok okozta halálozási arány: míg ötven évvel ezelőtt tizenöt megbetegedés jutott százezer lakosra, napjainkban ez a szám megközelíti a hatvanat, vagyis fél évszázad alatt a négyszeresére nőtt. A nem dohányzó emberek között ez a leggyakrabban előforduló daganatos megbetegedés, s évente közel 5000 beteg hal meg vastag- vagy végbélrákban. Az érintettek száma igazán 50 éves kor fölött nő meg, a betegség fiatal korban ritkán jelentkezik. A vastagbélrák azonos arányban fordul elő mindkét nemben, míg a végbélrák a férfiak esetében gyakoribb.
Baljós tünetek
Az úgynevezett vastagbélpolipok jelenléte a szervezetben növeli a rák kialakulásának esélyét, ám ha ezeket időben felfedezik és eltávolítják, úgy az csökkentheti a daganat megjelenésének kockázatát. A helyes életmód is hozzájárulhat a rizikó mérsékléséhez: kutatások szerint a dohányzás, a mozgásszegény életmód, a vörös- és feldolgozott húsok gyakori fogyasztása mind-mind rizikónövelő tényezők. Vagyis, ha abbahagyjuk a dohányzást, több gyümölcsöt és zöldséget, teljes kiőrlésű gabonaféléket eszünk, és sportolunk, úgy máris sokat tettünk a megelőzésért.
Hogyan zajlik a szűrővizsgálat?
A rossz halálozási statisztika jórészt a rossz szűrési hajlandóságra vezethető vissza.
Vastagbélszűrésre minden érvényes egészségbiztosítási jogviszonnyal rendelkező, 50-70 éves életkor közötti nő és férfi jogosult kétévente. Hazánkban a szűrés kétlépcsős módszertannal történik, melynek első lépcsője a székletbeli rejtett vér kimutatása. A kisebb intenzitású vérzések szemmel nem látható elszíneződést okoznak a székletben, ezeket így csak laboratóriumi módszerekkel lehet kimutatni. A nem-negatív eredmény azt jelenti, hogy a székletben rejtett vér mutatható ki, így további vizsgálat – például vastagbéltükrözés – szükséges a vérzés okának kiderítéséhez. A vastagbéltükrözésen történő részvételi arány sajnos rendkívül alacsony, a lehetséges fájdalom és a kellemetlenség miatt.
Mivel a vastagbéldaganat lassan, olykor 10-15 év alatt fejlődik ki, ezért elég lenne 10 évente részt venni kolonoszkópiás vizsgálaton. A rejtett székletvér meghatározása kétféle módon zajlik a HR-Pharma laboratóriumában. Az úgynevezett minőségi meghatározás gyorsteszttel történik, ez kizárólag a humán-hemoglobin jelenlétét mutatja ki a székletmintában. A gyorsteszt eredménye pozitív vagy negatív lehet. A székletvér mennyiségének meghatározása egy modern automatával történik, amely pontosan megadja a székletben lévő vér mennyiségét ug/g-ban.