A húsvét előtti negyvennapos nagyböjtöt sokan immár nemcsak vallási okokból tartják, de az egészségük megőrzéséhez is szükségesnek érzik. De van-e tudományos alapja a koplalásnak, kinek jó és kinek nem a tavaszi méregtelenítés, s hogyan védjük egész évben természetes módszerekkel májunk, epénk egészségét?
A tavasz közeledtével egyre inkább vágyunk a megújulásra, szervezetünk felfrissülésére, s ennek egyik módszereként sokan választják a koplalást, a méregtelenítést. Egyre népszerűbbek az időszakos böjtök, vagyis a koplalás és az étkezés váltogatása, amelyből többféle variáció létezik. Az egyik legkönnyebben betartható, amikor kora este eszünk utoljára, majd kihagyjuk a reggelit, s az első étkezésünk késő délelőtt történik, ez az úgynevezett 16/8-as böjt. A 24 órás koplalás hetente egy-két alkalommal történik, illetve létezik az 5:2 étrend is, amikor két, nem egymást követő napon csak napi 500-600 kalóriát fogyasztunk, a többi napon viszont a megszokott módon étkezünk.
Kinek nem javasolt a böjt?
A kutatások szerint az időszakos böjt nemcsak a fogyáshoz járul hozzá, de javítja a vérzsírok szintjét, az inzulinérzékenységet, és csökkenti a gyulladásos faktorokat. Ugyanakkor egyes vizsgálati eredmények azt mutatták, hogy ezek az előnyök nem nagyobbak, mint a tartósan alacsonyabb kalóriabevitellel járó étrendek esetén. A böjt kifejezetten nem javasolt alultápláltság, étkezési zavarok, nőgyógyászati problémák, meddőség, anyagcsere- és keringési betegségek, daganatok esetén, s nem ajánlják várandós vagy szoptató anyukáknak és gyerekeknek sem.
Igyunk kellő mennyiségű folyadékot!
A szervezet saját ártalmatlanító rendszerének része a vese és a máj is, ezek működése részben biztosítja a szervezet „méregtelenítését”, azzal, hogy kiválasztják/lebontják a táplálékkal elfogyasztott, nem hasznosítható anyagokat. A vese méregtelenítő munkája napi fél liter vizelet mellett megfelelőnek számít, ehhez nagyjából napi minimum másfél liter – kánikulában ennél több – vizet érdemes elfogyasztani. Szakértők kiemelik: nincs bizonyítottan méregtelenítő hatása a beöntéseknek vagy épp a túlzott folyadékbevitelnek vagy vízhajtóknak sem, ez utóbbiak például csak a nátriumot és a hozzá tartozó vizet segítik kiüríteni a szervezetből.
A vesénk és májunk állapotáról információt nyújtanak az olyan átfogó laborvizsgálatok, amelyek a szegedi HR-Pharma kínálatában megtalálhatók.
Máj- és vesevédelem természetes módszerekkel
Vannak ételek, amelyek támogatják az epe és a máj működését, így azok méregtelenítő funkcióját is. Ilyen a fokhagyma, a grapefruit, a cékla, a citrom, a zöld tea, az avokádó, a kurkuma, az alma, a dió, vagy épp a brokkoli, így a tavasz beköszöntével érdemes ezekből többet fogyasztani, lehetőleg nyersen vagy kíméletesen párolva. A máj egészségének megóvása érdekében kerülni érdemes az alkoholt, a finomított cukrokat, és csökkenteni étrendünkben a feldolgozott ételek arányát.
A vese kiválasztó funkciójának támogatására a legfontosabb a bőséges folyadékfogyasztás (2,5-3,5 liter), ugyanis ha nem viszünk be elegendő vizet, akkor a salakanyagok felhalmozódhatnak a szervezetben. A mezei zsurló, az aranyvessző, valamint a nyírfalevél a legismertebb vesetámogató gyógynövényeink, melyek fogyasztása kúraszerűen javasolt.
A szegedi laborszolgáltató, HR-Pharma máj-, és veseműködéssel kapcsolatos vizsgálati csomagjai: