„Igyál, ki ne száradj!” – halljuk gyakran, különösen a forró, kánikulai napokban a jó indulatú figyelmeztetést. De mit jelent valójában a kiszáradás, milyen tünetekkel jár, s hogyan előzhetjük meg? Mit tegyünk, ha mégis megtörténik a baj, s a dehidratáció súlyosabb jeleit észleljük akár magunkon, akár idősebb vagy épp nagyon fiatal családtagjainkon?
Testtömegünk nagy része – férfiak esetében több, mint hatvan, nőknél több, mint ötven, míg csecsemőknél több mint hetven százaléka – víz, amelyben oldott formában jelen vannak a szervezet számára létfontosságú ásványi anyagok, s az olyan alapvető elektrolitok, mint a nátrium, a kálium, a kalcium vagy a magnézium. Mind az anyagcserénk, mind az egyéb testi és idegrendszeri funkcióink akkor működnek jól, ha a vízháztartásunk egyensúlyban van, ellenkező esetben kiszáradás, azaz dehidratáció léphet fel.
A szomjúságtól a veseproblémákig
Attól függően, hogy mennyi víz hiányzik épp a szervezetünkből, enyhe, közepes vagy súlyos fokú kiszáradásról beszélhetünk. Legelőször a szomjúságérzés jelentkezik – nem véletlenül mondják a szakemberek, hogy a folyadékpótlásról még azelőtt érdemes gondoskodni, hogy az agyunk figyelmeztetne rá –, s a sötétebb színű vizelet is jelezheti a kiesett folyadékbevitelt. Később a szomjúság fokozódhat, emellett alacsony vérnyomás, gyorsabb szívritmus, szapora légzés léphet fel. Krónikus dehidratáció esetén veseproblémák jelentkezhetnek, vesekő képződhet, de előfordulhat máj-, ízület- és izomkárosodás, székrekedés, sőt, a koleszteringondok egy részét is okozhatja tartós vízhiány. A kiszáradás végzetes esetben akár halálhoz is vezethet.
Vizsgálattal igazolható a nátrium-, és káliumhiány
Az enyhe kiszáradást leggyorsabban a folyadék pótlásával orvosolhatjuk. Ha a vízivás ellenére nem enyhülnek a tünetek, orvoshoz kell fordulni, különösen csecsemők, kisgyerekek esetében, ők ugyanis rövid idő alatt nagy mennyiségű folyadékot veszíthetnek, például hányás vagy hasmenés esetén. Náluk a kiszáradás tünete lehet a száraz száj és nyelv, a könnyek nélküli sírás, a levertség, valamint a bőr szárazsága. A kiszáradás gyanúját vér-, illetve vizeletvizsgálattal lehet alátámasztani, ez ugyanis mutatja a nátrium és a kálium szintjét a szervezetünkben.
Igyunk eleget!
Az egészséges életmód és a megfelelő mennyiségű és minőségű folyadékfogyasztás – felnőttek esetében napi 2-2,5 liter víz – alapvető fontosságú a kiszáradás megelőzésében, s különösen igaz ez a nyári kánikulában, amikor a fokozott izzadás miatt magasabb a folyadékvesztés. Segíthet, ha az izzadást a felesleges ruházat levételével csökkentjük, s a legmelegebb időszakokban árnyékban vagy hűvösebb szobában tartózkodunk.
Fordítson fokozott figyelmet a vízfogyasztásra!
Foglaljon időpontot a HR-Pharma vérvételi pontjainak egyikébe!