Magasvérnyomás-betegségről (hypertonia) beszélünk, ha a vérnyomás legalább 3 különböző (legalább egyhetes időközzel mért) értékének átlaga nagyobb, mint 139/89 Hgmm.
Magyarországon a magasvérnyomás-betegség népbetegség, körülbelül minden harmadik ember érintett a hazai felnőtt lakosság körében.
A hipertónia korai felderítése igen fontos, mert rizikófaktora számos szív- és érrendszeri megbetegedésnek, amelyek a vezető halálokok között szerepelnek Magyarországon.
A diagnózis felálIítása ismételt vérnyomásmérések alapján történik a vérnyomásértékek jelentős spontán ingadozása miatt. Az ismételt mérések történhetnek a rendelőben, a beteg otthonában alkalmi vérnyomásméréssel, vagy 24 órás monitorozással.
A 24 órás vérnyomás-monitorozás szolgáltatja a legobjektívebb adatokat, ezért ellentmondásos eredmény esetén, nappali és éjjeli vérnyomás változások leleplezésében és a „fehérköpeny”-hypertonia (rendelőben mért vérnyomás magas, otthon normális) gyanújakor elvégzése ajánlott.
A vérnyomás mérése a felkaron történik
Félautomata és automata készülékek használata ajánlott, a legmegbízhatóbbak a kar mandzsettás elektronikus mérőeszközök, a csuklós megoldást és az ujjra helyezett mérőket nem javasolják.
A beteg a mérés előtt 30 percig nem étkezhet, nem fogyaszthat koffein-, illetve alkoholtartalmú italt, nem dohányozhat. A vérnyomást 5 perces nyugalmi állapotot követően mérjük, úgy, hogy az alkar a szív magasságában legyen megtámasztva, mellőzve a mérés közbeni beszédet.
A hypertonia megerősítésére első alkalommal mindkét karon, ülve, állva és fekve, valamint az alsó végtagokon is meg kell mérni a vérnyomást.
Ha Önnél magasvérnyomást diagnosztizálnak, akkor orvosa életmód-változtatást és/vagy gyógyszeres kezelést írhat elő a további szövődmények megelőzése érdekében.
Forrás: Háziorvostani Szakmai Kollégium: Felnőttkori hypertonia betegség háziorvosi ellátása