Május harmadik vasárnapján rendezi meg minden évben az Európai Cöliákia Egyesületek Szövetsége a lisztérzékenység (cöliákia) világnapját.
A rendezvény célja a gluténérzékenységre való figyelemfelhívás és a betegségben szenvedők tájékoztatása arról, hogy mik a betegség veszélyei és milyen diétával lehet kordában tartani azt.
Mit jelent a cöliákia?
A cöliákia egy szisztémás autoimmun betegség, melynek kiváltó faktorai az étkezéssel bevitt kalászos gabonafélék glutén fehérjéi. Jelenlegi ismereteink szerint a cöliákia bármely életkorban jelentkezhet, a felnőttkori megjelenés ma gyakoribb, mint a gyermekkori.
A cöliákia kialakulásában környezeti, genetikai és immunológiai tényezők is szerepet játszanak. A genetikailag hajlamos egyénekben aktiválódhatnak az autoimmun folyamatok, amikor a táplálék glutén tartalma növekszik, vagy vírusfertőzés, stressz, trauma éri a szervezetet.
Felmérések szerint az európai és a magyarországi népesség egy százalékát érinti ez a betegség. A betegségre nincs gyógyszer, egyetlen terápiája a gluténmentes diéta, amit egész életen át tartani kell.
Mik a lisztérzékenység tünetei, mikor érdemes a teszt elvégzése?
A cöliákia legtípusosabb tünetei a zsírfényű széklet, puffadt, vékonyfalu has (pókhas), étvágytalanság, fogyás vagy normál étkezés melletti alacsony testsúly, migrén, ingerlékenység, gyermekeknél hossz- és súlynövekedésben való elmaradás, hasi fájdalom, hiányállapotok (fehérje, nyomelemek, vitaminok) kialakulása, súlyos vérszegénység, felnőttkorban székrekedéssel is járhat.
Előfordulhat azonban, hogy nem szokványos tünetekkel, hanem kevésbé jellegzetes módon jelenik meg a betegség. Ilyen az alacsony növés, vashiányos vérszegénység, a fogzománc hibás fejlődése, hajhullás, gyakori vetélés, bőrgyógyászati tünetek, depresszió, csontritkulás, a pubertás késése, a túl kései első menzesz, a menstruáció hiánya vagy elmaradása.
A sikertelen teherbeesés, vagy a spontán és ismétlődő vetélések, a kis súlyú újszülött és a koraszülés oka is lehet lisztérzékenység. Ezen kívül, ha a klimax tünetei már 35 és 40 éves kor között jelentkeznek (korai menopauza), szintén érdemes a cöliákia szűrővizsgálatot elvégeztetni. Az ismeretlen eredetű májenzim emelkedés hátterében szintén húzódhat cöliákia.
Hogyan lehet a lisztérzékenységet diagnosztizálni?
A lisztérzékenység ma már tünetmentes állapotban is felismerhető vérvizsgálattal. Ha valaki lisztérzékeny, akkor a szervezetében ellenanyag termelődik a glutén és az ún. endomysium (kötőszövetes állomány) valamint szöveti-transzglutamináz (bélben termelődő enzim) ellen, amit vérvizsgálattal lehet kimutatni.
Az elsőként javasolt vizsgálat lisztérzékenység gyanúja esetén az anti-szöveti-transzglutamináz (anti-tTG) meghatározása, melynek érzékenysége és specifitása is magas a kezeletlen betegeknél. A laborvizsgálat nem igényel előkészületeket, a mintavételhez nem szükséges éhgyomorral érkezni.
A szöveti-transzglutamináz antitest (atTG), IgA elsődlegesen elterjedt teszt a cöliákia szűrésére. Habár „szöveti” a neve ezeknek a teszteknek, a mérés vérből történik. Ez a lisztérzékenység kivizsgálásának legérzékenyebb és legspecifikusabb vértesztje.
Ennek a vizsgálatnak az elvégzését javasolja cöliákia gyanúja esetén 2013-as ajánlásában az Amerikai Gasztroenterológiai Szakmai Kollégium, valamint az Amerikai Gasztroenterológiai Társaság is, kiemelten a 2 év fölöttieknél. A vizsgálat egyben alkalmas a lisztérzékenység nyomon követésére valamint a kezelés eredményességének megítélésére, ugyanis a gluténmentes étrend bevezetésével a vér antitest szintjének csökkennie kell.
Cöliákia szűrővizsgálati csomagunk
Cöliákia szűrővizsgálati csomagunk a szöveti-transzglutamináz ellen képződő antitest mérése mellett további 24 paraméter vizsgálatát tartalmazza (gyulladást jelző faktor, vérkép és vörösvérsejtsüllyedés). A vizsgálat előtt nem szabad gluténmentes diétát tartani, mert az álnegatív eredményt okoz!
Mit tegyek, ha már diétáztam kivizsgálás előtt?
Ha valaki hosszabb ideje nem fogyaszt glutént, az antitestek nem mutathatók ki a véréből, így álnegatív eredmény születhet. Ilyen esetben, a vizsgálatok megkezdése előtt vissza kell térni a gluténtartalmú étrendre. Ez azt jelenti, hogy 6-8 héten keresztül ismét kell glutént fogyasztani.
Diagnosztizált cöliákia csomag
A lisztérzékenységnek lehetnek nem-specifikus általános laborjelei, melyek a felszívódási zavarra utalnak, így a rutin laboratóriumi vizsgálat során csökkent lehet a vér hemoglobin, vas, összfehérje, albumin, koleszterin vagy vércukorszintje.
A májműködést is károsíthatja a kezeletlen cöliákia, ezért a frissen diagnosztizált gluténérzékenyeknél javasolt a májfunkciós vizsgálatok elvégzése. A vizsgálati csomag tartalmazza mindezen paraméterek vizsgálatát.
Diagnosztizált cöliákia plusz csomag
A lisztérzékenyek mintegy 10 százalékának van autoimmun pajzsmirigy betegsége, az átlag populációhoz képest 4,4-szer nagyobb esélyük van Hashimoto thyreoiditis kialakulására és 2,9-szer nagyobb a rizikójuk Graves-Basedow kórra.
Amennyiben együttesen áll fenn a pajzsmirigy probléma és a cöliákia, úgy a szakorvos gyógyszeres kezelést ír elő, mely a gluténmentes diéta követésével együtt megszabadíthatja a beteget a rossz közérzettől és a kellemetlen tünetektől.
A csomag tartalmazza a Diagnosztizált cöliákia csomagban található vizsgálatokon túl a pajzsmirigy hormonok és autoantitestek vizsgálatát.