Egy új tanulmány bizonyítékokkal szolgál arra vonatkozóan, hogy a késő esti étkezés csökkenti az energiafelhasználást, fokozza az éhséget és növeli a zsírszövetet, amelyek együttesen emelhetik az elhízás kockázatát. Ez utóbbi pedig súlyos betegségek forrása lehet.
Bármennyire is vonzó a finomságokkal teli hűtőszekrény este, nem tanácsos túl későn nassolni, hallhatjuk a táplálkozási szakértőktől jó ideje. Amerikai tudósok tanulmánya most konkrét bizonyítékokkal szolgál, hogy mennyire káros a szervezet számára az éjféli falatozás.
Az elhízás az Egyesült Államok felnőtt lakosságának mintegy 42 százalékát érinti, és hozzájárul olyan krónikus betegségek, mint a cukorbetegség, vagy a daganatok, kialakulásához.
A Brigham and Women’s Hospital kutatói új tanulmányukban 16, túlsúlyos vagy elhízott beteget vizsgáltak. Minden résztvevő két laboratóriumi protokollt teljesített: az egyiket szigorúan ütemezett korai étkezéssel, a másikat pedig pontosan ugyanazokkal az étkezésekkel, mindegyiket körülbelül négy órával későbbre tervezve.
Az egyes laboratóriumi protokollok megkezdése előtti utolsó két-három hétben a résztvevők rögzített alvási és ébrenléti ütemtervet tartottak fenn. A laboratóriumba lépés előtti utolsó három napban pedig szigorúan azonos étrendet és étkezési ütemtervet követtek otthon.
A laboratóriumban a résztvevők rendszeresen dokumentálták éhségüket és étvágyukat, a nap folyamán gyakran adtak vérmintát, és mérték testhőmérsékletüket, valamint az energiafelhasználásukat.
Megállapították, hogy a késői étkezés fokozza az ébredéskori éhséget és csökkenti az éhséget szabályozó hormon, a leptin szérumszintjét. Ezen kívül a késői étkezés hatására csökken az ébredéskori energiafelhasználás és a testhőmérséklet; a zsírraktározás viszont fokozódik. Mindezek hozzájárulhatnak az elhízás kialakulásához.
A szerzők szerint az eredmények nem csupán összhangban állnak számos kutatással, amelyek azt sugallják, hogy a későbbi étkezés növelheti az elhízás kialakulásának valószínűségét, de kiderítették a jelenség kialakulásának okát.
Keresztmetszeti vizsgálattal, valamint a viselkedési és környezeti tényezőkkel, például a fizikai aktivitás, a testtartás, az alvás és a fényexpozíció szigorú ellenőrzésével a kutatók képesek voltak kimutatni az energia-egyensúlyban részt vevő különböző vezérlőrendszerek változásait.
A jövőbeni tanulmányai során a csapat célja, hogy több hölgyet toborozzon, hogy eredményeik szélesebb körben értelmezhetőek legyenek. A továbbiakban például az étkezési idő és a lefekvési idő közötti kapcsolat energiaegyensúlyra gyakorolt hatását is vizsgálni szeretnék.
Forrás: Brigham and Women’s Hospital