Szeptemberben újra felgyorsulnak a hétköznapok: visszatérnek a határidők, a korai kelések, az iskolai és munkahelyi feladatok. A hirtelen megnövekedő terhelés nemcsak mentálisan lehet megterhelő, hanem a szervezet stresszválaszát és az alvás-ébrenlét ritmusát is befolyásolhatja.
Stresszhelyzetben többek között a kortizol nevű hormon segíti a szervezet alkalmazkodását. Termelődése természetes napszaki ritmust követ: szintje jellemzően reggel magasabb, majd estére fokozatosan csökken. Tartós stressz, rendszertelen alvás és folyamatos mentális terhelés mellett azonban ennek a rendszernek a működése is megváltozhat.
A köznyelvben gyakran „mellékvese-kimerülésként” emlegetett állapot nem önálló, hivatalosan elfogadott orvosi diagnózis. Az olyan panaszokat azonban, mint a tartós fáradtság, a reggeli nehéz ébredés, az alvászavar, a koncentráció romlása vagy a csökkent terhelhetőség, érdemes komolyan venni. Hasonló tüneteket számos eltérés – például pajzsmirigyprobléma, vércukor-anyagcsere-zavar vagy valódi mellékvese-betegség – is okozhat.
Ha a panaszok tartósan fennállnak, laboratóriumi vizsgálatok segíthetnek a lehetséges okok feltérképezésében. A napszaki kortizol vizsgálata mellett az ACTH és a DHEA-S a mellékvese hormonális működéséről, a glükóz- és inzulinértékek a szénhidrát anyagcseréről, a TSH pedig a pajzsmirigy működéséről adhat információt. Az eredményeket mindig a tünetekkel és az orvosi vizsgálat eredményével együtt célszerű értékelni. Keressen fel minket Szegeden!
Gyakori kérdések
Milyen tünetek esetén érdemes kivizsgálást kérni?
Tartós, pihenésre sem javuló fáradtság, alvászavar, gyengeség vagy koncentrációs probléma esetén érdemes orvoshoz fordulni.
Egyetlen kortizol érték elegendő?
Nem feltétlenül. A kortizol napszaki ritmust követ, ezért az időzítés és bizonyos esetekben több mérési pont is fontos lehet.
Milyen vizsgálatok jöhetnek szóba?
Orvosi indikáció alapján többek között kortizol, ACTH, DHEA-S, glükóz-, inzulin és TSH vizsgálat.